Sir George Baker (Kr.u. 1722-1802) adta meg a magyarázatot a „Devonshire-i bélgörcs” okára: a helyiek által fogyasztott magas ólomtartamú almabor okozta a tüneteket. Percival Pott (Kr.u. 1788.1829) londoni orvos a kéményseprők között gyakori hererákot magyarázta a munkavégzés közben belélegzett nagy mennyiségű korommal. Sir Humphry Davy (Kr.u. 1788-1829) más nézőpontból vizsgálta a bányákat – ő a bányarobbanásokat elemezte és kifejlesztette az első biztonsági bányalámpát.

Az időben lépkedve eljutottunk egészen az ipari forradalomig – itt időzzünk el egy keveset! Ezzel a kis történelmi kitérővel azt szeretném érzékeltetni, hogy a munkavédelem kérdése gyakorlatilag rázuhant a társadalomra. Egyik évtizedről a másikra változott meg a társadalom; megjelentek az üzemek, az üzemekben a gépek, berendezések, megsokszorozódtak a balesetek, nőtt a termelékenység, iparágak fejlődtek ki ...stb.

A sok tragédia mögött persze ott húzódik az az erkölcsi probléma is, hogy az iparmágnások, gyárosok és a felső tízezer, egyszerűen sajnálta a pénzt munkaruha és felszerelés vásárlására, amit a munkások védelmére és korszerűsítésre kellett volna szánni.

forrás: wikipedia.hu